Keresetlevél: mi kell bele, és melyik bíróság dönt?
A polgári per a keresetlevéllel indul. Ami innen kimarad, később csak szűk körben pótolható — ezért számít, mi kerül bele.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A keresetlevélben meg kell jelölni a bíróságot, a felek azonosító adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a kereseti kérelmet és az azt megalapozó tényeket a bizonyítékokkal. A harmincmillió forintot meg nem haladó vagyonjogi perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak.[1][2]
Mi kerül a keresetlevélbe?
A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a felek adatait. Az érdemi részben szerepel a határozott kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog a jogalap megjelölésével, az ezt megalapozó tények, a jogi érvelés, valamint a tényállításokat alátámasztó bizonyítékok.[1]
Járásbíróság vagy törvényszék?
A vagyonjogi perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a pertárgy értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg; a törvény ez alól kivételeket is tesz. Ami nem tartozik a járásbírósághoz, az a törvényszék elé kerül.[2]
Kell-e ügyvéd a perhez?
A törvényszék előtt induló perekben a jogi képviselet kötelező. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben — ha törvény másként nem rendelkezik — nem kötelező, de a keresetlevél tartalmi követelményei ott is ugyanazok.[3]
Később már nehéz változtatni
A perfelvétel lezárása után a fél a keresetét csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben változtathatja meg. Ha sürgős védelem kell — például a vagyon elvonásának megakadályozása —, ideiglenes intézkedés akkor rendelhető el, ha a kérelmező a fenyegető hátrányt és az intézkedés indokoltságát valószínűsíti.[4][5]
A pertárgy értéke nemcsak a hatáskört, hanem azt is meghatározza, kötelező-e a jogi képviselet: a törvényszék előtt igen. Ha a követelés a harmincmillió forintos határ közelében van, a számítást érdemes ügyvéddel átnézni.[2][3]
Mi szokott következni
- Számold ki a pertárgy értékét: harmincmillió forintig a vagyonjogi per jellemzően a járásbíróság elé tartozik.[2]
- Gyűjtsd össze a tényeket és a bizonyítékokat, mert a keresetlevélnek a kereseti kérelmet megalapozó tényeket és a bizonyítékokat is tartalmaznia kell.[1]
- Ha az ügy a törvényszék elé kerül, a jogi képviselet kötelező, így a keresetlevelet ügyvéd nyújtja be.[3]
- A keresetet a perfelvétel lezárása után már csak kivételesen lehet módosítani, ezért a kérelmet a benyújtás előtt ügyvéddel ellenőriztesd.[4]
Gyakori kérdések
Mit kell kötelezően tartalmaznia a keresetlevélnek?
A keresetlevélnek tartalmaznia kell a bíróság megjelölését, a felek azonosító adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a kereseti kérelmet és az azt megalapozó tényeket a bizonyítékok megjelölésével. Ha ezek hiányoznak, a bíróság a keresetlevelet nem tudja érdemben kezelni.[1]
Melyik bírósághoz tartozik egy tízmillió forintos követelés?
A vagyonjogi perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a pertárgy értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg. Egy tízmillió forintos követelés ezért jellemzően járásbírósági ügy, kivéve, ha a törvény az adott pertípust a törvényszékhez utalja.[2]
Kötelező-e ügyvéd a polgári perben?
A törvényszék előtt induló perekben a jogi képviselet kötelező. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben — ha törvény másként nem rendelkezik — nem kötelező, de a keresetlevél tartalmi követelményei ugyanazok.[3]
Megváltoztatható-e a kereset a per közben?
A perfelvétel lezárása után a fél a keresetét csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben változtathatja meg. A kereseti kérelem összeállítása ezért már az elején különösen fontos.[4]
Mikor kérhető ideiglenes intézkedés?
Ideiglenes intézkedés akkor rendelhető el, ha a kérelmező a közvetlenül fenyegető hátrányt és az intézkedés indokoltságát valószínűsíti. Ez a per végéig tartó védelmet adhat, például ha a követelés fedezete elveszhet.[5]
Forrás
- 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 170. § NJT
A keresetlevélnek tartalmaznia kell a bíróság megjelölését, a felek azonosító adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a kereseti kérelmet és az azt megalapozó tényeket a bizonyítékok megjelölésével.
Hatályos: 2018. 01. 01. - 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 20. § NJT
A vagyonjogi perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a pertárgy értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg.
Hatályos: 2018. 01. 01. - 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 72. § (1) bekezdés NJT
A törvényszék előtt induló perekben a jogi képviselet kötelező.
Hatályos: 2018. 01. 01. - 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 214–215. § NJT
A perfelvétel lezárása után a fél a keresetét csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben változtathatja meg.
Hatályos: 2018. 01. 01. - 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 103. § NJT
Ideiglenes intézkedés akkor rendelhető el, ha a kérelmező a közvetlenül fenyegető hátrányt és az intézkedés indokoltságát valószínűsíti.
Hatályos: 2018. 01. 01.