Hogyan zajlik a válás a bíróságon?
A bontásnak két útja van: a közös megegyezés, ahol a bíróság az okokat nem vizsgálja, és a vitás eljárás, ahol a megromlás bizonyítása a tárgy.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Közös megegyezésen alapuló bontásnál a bíróság a megromlás okait nem vizsgálja, ha a felek a törvényben felsorolt járulékos kérdésekben megállapodtak.[1][2]
Miben kell megállapodni a közös megegyezéshez?
A közös megegyezéses bontáshoz a feleknek a szülői felügyelet gyakorlásában, a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásában, a gyermektartásdíjban, a közös lakás használatában és — igény esetén — a házastársi tartásban kell megállapodniuk.
Ez a lista zárt: ha bármelyik pontban nincs megállapodás, az eljárás nem a közös megegyezéses úton halad tovább.[3]
Amit nem kell most rendezni: a vagyonmegosztás
A házassági vagyonközösség megosztása nem feltétele a közös megegyezéses bontásnak, az önálló perben utóbb is rendezhető. A vagyoni vita tehát nem tartja fogva a bontást: a házasság felbontható úgy is, hogy a vagyonmegosztásban a felek még nem jutottak dűlőre.[4]
Ha a gyermek ügyében sürgős döntés kell
A gyermek érdekében előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el. Ez az eszköz a per befejezése előtti időszakra ad rendezést, jellemzően a szülői felügyelet gyakorlásának vagy a kapcsolattartásnak a kérdésében.[5]
A tizennegyedik életévét betöltött gyermek szülői felügyeletéről a bíróság a gyermek egyetértésével dönthet, kivéve ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti. A gyermek életkora tehát önmagában is befolyásolja, hogyan alakul a járulékos kérdések rendezése.[6]
Mi szokott következni
- Tisztázzátok, hogy a bontást közös megegyezéssel vagy vitás eljárásban kéritek, mert a bíróság csak az előbbinél tekint el a megromlás okainak vizsgálatától.[2]
- Vegyétek sorra a megállapodás kötelező elemeit: szülői felügyelet, kapcsolattartás, gyermektartásdíj, a közös lakás használata és igény esetén a házastársi tartás.[3]
- Külön kezeljétek a vagyonmegosztást, amely nem feltétele a közös megegyezéses bontásnak, és önálló perben utóbb is rendezhető.[4]
- Ha a gyermek helyzete azonnali rendezést kíván, tájékozódj az ideiglenes intézkedésről, amelyet a bíróság soron kívül bírál el.[5]
- Családjogban jártas ügyvéddel nézesd át a megállapodás tervezetét, mielőtt aláírásra kerül.
Gyakori kérdések
Milyen feltétellel bontja fel a bíróság a házasságot?
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A kérelem tehát egyoldalúan is előterjeszthető, a feltétel a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása.[1]
Közös megegyezésnél vizsgálja a bíróság, ki a hibás?
Közös megegyezésen alapuló bontásnál a bíróság a házasságot a megromlás okainak vizsgálata nélkül bontja fel, ha a felek a törvényben felsorolt járulékos kérdésekben megállapodtak. A „ki a hibás” kérdése ezen az úton tehát nem tárgya az eljárásnak.[2]
Meg kell osztani a vagyont a váláshoz?
A házassági vagyonközösség megosztása nem feltétele a közös megegyezéses bontásnak, az önálló perben utóbb is rendezhető. A vagyoni kérdés lezáratlansága tehát önmagában nem akadálya annak, hogy a házasság felbontásra kerüljön.[4]
Mit lehet tenni, ha a gyermek ügyében sürgős döntés kell?
A gyermek érdekében előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el. Ez az eszköz a per jogerős befejezése előtti időszakra adhat rendezést, amikor a kérdés nem várhat a per végéig.[5]
Forrás
- 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:21. § (1) bekezdés NJT
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:21. § (2)–(3) bekezdés NJT
Közös megegyezésen alapuló bontásnál a bíróság a házasságot a megromlás okainak vizsgálata nélkül bontja fel, ha a felek a törvényben felsorolt járulékos kérdésekben megállapodtak.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:21. § (3) bekezdés NJT
A közös megegyezéses bontáshoz a feleknek a szülői felügyelet gyakorlásában, a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásában, a gyermektartásdíjban, a közös lakás használatában és — igény esetén — a házastársi tartásban kell megállapodniuk.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:21. § (3) bekezdés NJT
A házassági vagyonközösség megosztása nem feltétele a közös megegyezéses bontásnak, az önálló perben utóbb is rendezhető.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 104. § NJT
A gyermek érdekében előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.
Hatályos: 2018. 01. 01. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:171. § (4) bekezdés NJT
A tizennegyedik életévét betöltött gyermek szülői felügyeletéről a bíróság a gyermek egyetértésével dönthet, kivéve ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
Hatályos: 2014. 03. 15.