Mennyi gyermektartásdíjat kell fizetni?
A tartásdíj a kötelezett jövedelméhez igazodik, nem fix összeg — a törvény sávot ad, és a jogosultságnak életkori határa van.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A gyermektartásdíj összege gyermekenként rendszerint a kötelezett átlagos jövedelmének 15 és 25 százaléka közé esik. A gyámhatóság által megelőlegezett gyermektartásdíj gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát.[1][2]
Mihez igazodik a 15–25 százalékos sáv?
A törvény a kötelezett átlagos jövedelméhez köti a tartásdíjat, és gyermekenként rendszerint tizenöt–huszonöt százalékos sávot jelöl ki. A sáv gyermekenkénti iránymutatás, nem szorzótábla: több gyermeknél a tételek összeadódhatnak, de a bíróság a kötelezett teherbírását és a gyermekek szükségleteit együtt mérlegeli, és a sávtól el lehet térni.
A „rendszerint” szó magában a törvény szövegében szerepel. Ez a szó teszi a sávot iránymutatássá: a bíróság az eset körülményei szerint alatta és fölötte is megállapíthatja az összeget.[1]
Meddig jár a gyermektartásdíj?
A gyermek a nagykorúvá válásáig, középfokú tanulmányok folytatása esetén pedig legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig a rászorultsága vizsgálata nélkül jogosult tartásra. A tizennyolcadik születésnap tehát önmagában nem szünteti meg a fizetési kötelezettséget, ha a gyermek középfokú tanulmányokat folytat.[3]
Ha a kötelezett nem fizet: megelőlegezés
A gyámhatóság által megelőlegezett gyermektartásdíj összege gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér harminc százalékát. A megelőlegezés tehát nem a bíróság által megállapított összeget pótolja teljes egészében, hanem saját felső határa van.[2]
Közös megegyezéses bontásnál a gyermektartásdíj azon kérdések közé tartozik, amelyekben a feleknek meg kell állapodniuk — a szülői felügyelet gyakorlása, a kapcsolattartás és a közös lakás használata mellett. Megállapodás nélkül a bontás ezen az úton nem zárható le.[4]
Költségek
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Gyermektartásdíj gyermekenként — a sáv alja[1] | az átlagos jövedelem 15%-a | A törvény gyermekenként rendszerint 15–25 százalékos sávot jelöl ki. |
| Gyermektartásdíj gyermekenként — a sáv teteje[1] | az átlagos jövedelem 25%-a | Több gyermeknél a tételek összeadódhatnak, de a bíróság a teherbírást és a szükségleteket együtt mérlegeli. |
| Megelőlegezett gyermektartásdíj felső határa gyermekenként[2] | a kötelező legkisebb munkabér 30%-a | A gyámhatóság általi megelőlegezésre vonatkozó felső határ. |
Mi szokott következni
- Gyűjtsd össze a kötelezett jövedelmét igazoló iratokat, mert a tartásdíj gyermekenként az átlagos jövedelem tizenöt–huszonöt százalékos sávjához igazodik.[1]
- Nézd meg, hány gyermek után áll fenn a tartási kötelezettség, mert a százalékos sáv gyermekenként értendő — a végösszeget azonban a bíróság a teherbírás és a szükségletek együttes mérlegelésével állapítja meg.[1]
- Ha a gyermek betöltötte a tizennyolcat, tisztázd, folytat-e középfokú tanulmányokat, mert a tartás legfeljebb a huszadik életévig járhat rászorultság vizsgálata nélkül.[3]
- Nemfizetés esetén tájékozódj a gyámhatóságnál a megelőlegezésről, amelynek felső határa a kötelező legkisebb munkabér harminc százaléka gyermekenként.[2]
Gyakori kérdések
Mennyi a gyermektartásdíj összege gyermekenként?
A gyermektartásdíj összege gyermekenként rendszerint a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt–huszonöt százaléka. Ez gyermekenkénti iránymutatás, nem szorzótábla: több gyermeknél a tételek összeadódhatnak, de a bíróság a kötelezett teherbírását és a gyermekek szükségleteit együtt vizsgálja, és a sávtól el lehet térni.[1]
Meddig kell gyermektartásdíjat fizetni?
A gyermek a nagykorúvá válásáig, középfokú tanulmányok folytatása esetén pedig legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig a rászorultsága vizsgálata nélkül jogosult tartásra. A nagykorúság elérése tehát önmagában nem zárja le a kérdést, ha a gyermek középfokú tanulmányokat folytat.[3]
Mi történik, ha a kötelezett nem fizet?
Ilyenkor merül fel a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése. A gyámhatóság által megelőlegezett gyermektartásdíj összege gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér harminc százalékát, vagyis a megelőlegezésnek önálló felső határa van.[2]
Meg kell-e egyezni a tartásdíjban a váláshoz?
A közös megegyezéses bontáshoz a feleknek a szülői felügyelet gyakorlásában, a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásában, a gyermektartásdíjban, a közös lakás használatában és — igény esetén — a házastársi tartásban kell megállapodniuk. A gyermektartásdíj tehát ennek a megállapodásnak kötelező eleme.[4]
Forrás
- 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:218. § (4) bekezdés NJT
A gyermektartásdíj összege gyermekenként rendszerint a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt–huszonöt százaléka.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) — a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése NJT
A gyámhatóság által megelőlegezett gyermektartásdíj összege gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér harminc százalékát.
Hatályos: 1997. 11. 01. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:214. § NJT
A gyermek a nagykorúvá válásáig, középfokú tanulmányok folytatása esetén pedig legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig a rászorultsága vizsgálata nélkül jogosult tartásra.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:21. § (3) bekezdés NJT
A közös megegyezéses bontáshoz a feleknek a szülői felügyelet gyakorlásában, a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásában, a gyermektartásdíjban, a közös lakás használatában és — igény esetén — a házastársi tartásban kell megállapodniuk.
Hatályos: 2014. 03. 15.