Hogyan zajlik a hagyatéki eljárás?
Az öröklés nem attól történik meg, hogy valaki elfogadja: a törvény erejénél fogva száll át. A hagyatéki eljárás ezt az átszállást rendezi és rögzíti.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
Az örökség az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva, külön elfogadó nyilatkozat nélkül száll át az örökösre. Az egyenesági rokon és a túlélő házastárs öröklése mentes az öröklési illeték alól, vagyis ezen a címen 0 forintot kell fizetni.[1][2]
Az átszállás nem nyilatkozaton múlik
Az örökség az örökhagyó halálával, a törvény erejénél fogva száll át az örökösre — külön elfogadó nyilatkozat nélkül. A hagyatéki eljárás tehát nem létrehozza az öröklést, hanem megállapítja és okiratba foglalja, ami a halál pillanatában már bekövetkezett.[1]
Illeték: mikor nem kell fizetni?
Az egyenesági rokon és a túlélő házastárs öröklése mentes az öröklési illeték alól. A mentesség az illetékre vonatkozik: a hagyatéki eljárás egyéb költségei ettől függetlenül merülhetnek fel.[2]
Ha utóbb újabb vagyon kerül elő
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után újabb hagyatéki vagyon kerül elő, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. Egy elfelejtett bankszámla vagy utóbb megtalált ingatlan tehát nem marad rendezetlenül, de önálló eljárást igényel.[3]
Mi kerül elő a hagyatéki tárgyaláson?
A törvényes öröklés mellett a végintézkedés és a kötelesrész kérdése is felmerülhet. A túlélő házastárs a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl a leszármazók mellett, és holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon.[4][5]
A kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el, és kötelesrész címén a leszármazót, a házastársat és a szülőt annak harmada illeti meg, ami neki törvényes örökösként járna. A hagyatéki eljárás lezárása tehát nem feltétlenül zárja le a kötelesrésszel kapcsolatos kérdéseket.[6][7]
Költségek
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Öröklési illeték egyenesági rokon és túlélő házastárs esetén[2] | 0 Ft | Az illetékmentesség az öröklési illetékre vonatkozik; az eljárás egyéb költségei ettől függetlenek. |
Mi szokott következni
- Vedd számba az örökhagyó vagyontárgyait, mert az örökség a halállal, a törvény erejénél fogva már átszállt az örökösre.[1]
- Nézd meg, milyen rokoni kapcsolat áll fenn, mert az egyenesági rokon és a túlélő házastárs öröklése mentes az öröklési illeték alól.[2]
- Tisztázd a túlélő házastárs helyzetét, aki a leszármazók mellett egy gyermekrészt örököl, és haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakáson.[4]
- Ha az eljárás befejezése után újabb vagyon kerül elő, kezdeményezz póthagyatéki eljárást.[3]
- Öröklési jogban jártas ügyvéddel nézesd át a kötelesrésszel kapcsolatos kérdéseket, amelyek a hagyatéki eljáráson túl is felmerülhetnek.
Gyakori kérdések
Kell-e nyilatkozni arról, hogy elfogadom az örökséget?
Az örökség az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva, külön elfogadó nyilatkozat nélkül száll át az örökösre. Az átszállás tehát nem az örökös nyilatkozatán múlik; a hagyatéki eljárás ezt az állapotot állapítja meg és foglalja okiratba.[1]
Mennyi öröklési illetéket kell fizetni gyermekként?
Az egyenesági rokon és a túlélő házastárs öröklése mentes az öröklési illeték alól. Gyermekként tehát öröklési illeték ezen a címen nem terheli az örököst; a hagyatéki eljárás egyéb költségei ettől függetlenül merülhetnek fel.[2]
Mi történik, ha később kerül elő hagyatéki vagyon?
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után újabb hagyatéki vagyon kerül elő, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. Az utóbb megtalált vagyontárgy tehát önálló eljárásban rendezhető, nem marad az eredeti eljáráson kívül.[3]
Mit örököl a túlélő házastárs a gyermekek mellett?
A túlélő házastárs a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl a leszármazók mellett, és holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon. E haszonélvezeti jog megváltását maga a túlélő házastárs a törvényben szabályozott módon kérheti; hogy a megváltás más örökös kérelmére milyen körben lehetséges, az külön kérdés, és érdemes ügyvéddel ellenőriztetni.[4][5][8]
Forrás
- 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:1. § és 7:87. § NJT
Az örökség az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva, külön elfogadó nyilatkozat nélkül száll át az örökösre.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 16. § (1) bekezdés i) pont NJT
Az egyenesági rokon és a túlélő házastárs öröklése mentes az öröklési illeték alól.
Hatályos: 2013. 01. 01. - 2010. évi XXXVIII. tv. (Hetv.) 103. § NJT
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után újabb hagyatéki vagyon kerül elő, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni.
Hatályos: 2011. 01. 01. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:58. § (1) bekezdés NJT
A túlélő házastárs a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl a leszármazók mellett.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:58. § (1) bekezdés NJT
A túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:76. § NJT
A kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:82. § (1) bekezdés NJT
Kötelesrész címén a leszármazót, a házastársat és a szülőt annak harmada illeti meg, ami neki törvényes örökösként járna.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:59. § NJT
A túlélő házastárs a közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jogának megváltását bármikor kérheti.
Hatályos: 2014. 03. 15.