Özvegyi jog: mit örököl a túlélő házastárs?
Ha végrendelet nincs, és az elhunytnak gyermekei vannak, a házastárs nem az egész lakást örökli — de a közös otthonban maradhat.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
Ha az örökhagyónak leszármazója van, a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl a közösen lakott lakáson és berendezésén, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrészt. A haszonélvezet megváltását a házastárs bármikor kérheti.[1][2][3]
Haszonélvezet a közösen lakott lakáson
Leszármazó mellett a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A lakás tulajdonjogát a gyermekek öröklik, de a házastárs a haszonélvezet alapján ott lakhat és használhatja.[1]
Egy gyermekrész a hagyaték többi részéből
A lakáson kívüli hagyatékból a túlélő házastárs a leszármazók mellett egy gyermekrészt örököl. Két gyermek mellett például a többi vagyon három egyenlő részre oszlik: egy rész a házastársé, egy-egy a gyermekeké.[2]
A haszonélvezet megváltása
A túlélő házastárs a közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jogának megváltását — a jövőre nézve — bármikor kérheti. A megváltás a házastárs és a leszármazók méltányos érdekeinek figyelembevételével történik.[3]
Mikor száll át az örökség, és kell-e illetéket fizetni?
Az örökség az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva, külön elfogadó nyilatkozat nélkül száll át az örökösre. A túlélő házastárs által megszerzett örökrész — az egyenes ági rokonokéhoz hasonlóan — mentes az öröklési illeték alól.[4][5]
Ez a szabály a törvényes öröklésre vonatkozik, vagyis arra az esetre, ha nincs érvényes végrendelet. Végrendelet, házassági vagyonjogi szerződés vagy élettársi viszony esetén a helyzet eltérhet, ezért a konkrét családi helyzetet érdemes ügyvéddel átnézni.[4]
Mi szokott következni
- Nézd meg, van-e érvényes végrendelet, mert a házastárs haszonélvezete és gyermekrésze a törvényes öröklés szabálya.[4]
- Írd össze, melyik volt a közösen lakott lakás és mi tartozik hozzá, mert a haszonélvezet erre és a berendezésre terjed ki.[1]
- A lakáson kívüli vagyont a házastárs és a gyermekek fejenként, gyermekrészenként osztják; a hagyatéki eljárásban ezt rögzítik.[2]
- Ha a haszonélvezet helyett a megváltás lenne a jobb megoldás, a feltételeket és az összeget öröklési jogi ügyvéddel ellenőriztesd.[3]
Gyakori kérdések
Az özvegy örökli a közös lakást, ha vannak gyerekek?
Nem a tulajdonjogot. Leszármazó mellett a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon, így a lakásban maradhat és használhatja.[1]
Mennyit örököl a házastárs a lakáson kívüli vagyonból?
A túlélő házastárs a hagyaték többi részéből a leszármazók mellett egy gyermekrészt örököl. Ha például két gyermek van, a lakáson kívüli vagyon három egyenlő részre oszlik.[2]
Kérheti-e a házastárs a haszonélvezet megváltását?
Igen. A túlélő házastárs a közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jogának megváltását a jövőre nézve bármikor kérheti. A megváltás a házastárs és a leszármazók méltányos érdekeinek figyelembevételével történik.[3]
Kell-e öröklési illetéket fizetnie a házastársnak?
Nem. Az örökhagyó egyenes ági rokona és túlélő házastársa által megszerzett örökrész mentes az öröklési illeték alól. Más illetékek vagy költségek ettől még felmerülhetnek a hagyatéki eljárásban.[5]
Forrás
- 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:58. § (1) bekezdés NJT
A túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési tárgyakon.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:58. § (1) bekezdés NJT
A túlélő házastárs a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl a leszármazók mellett.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:59. § NJT
A túlélő házastárs a közösen lakott lakáson fennálló haszonélvezeti jogának megváltását bármikor kérheti.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 2013. évi V. tv. (Ptk.) 7:1. § és 7:87. § NJT
Az örökség az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva, külön elfogadó nyilatkozat nélkül száll át az örökösre.
Hatályos: 2014. 03. 15. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 16. § (1) bekezdés i) pont NJT
Az egyenesági rokon és a túlélő házastárs öröklése mentes az öröklési illeték alól.
Hatályos: 2013. 01. 01.