Jogellenes felmondásnál mennyi kártérítés jár?
Az elmaradt jövedelem címén megítélhető összegnek törvényi felső határa van, és nem minden esetben a pénz az egyetlen kérhető jogkövetkezmény.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni.[1][2]
Mit takar az elmaradt jövedelem?
Az elmaradt jövedelem a jogellenes megszüntetés miatt ki nem fizetett munkabér és egyéb járandóság megtérítése. A törvény ezt a jogcímet maximálja: az ezen a címen megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a tizenkét havi távolléti díjat.
A felső határ azt jelenti, hogy efölött ezen a jogcímen nem ítélhető meg összeg. Azt, hogy a határon belül mennyi ítélhető meg, a bíróság az ügy körülményei alapján állapítja meg.[1]
Pénz helyett a munkaviszony helyreállítása
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben kérheti, így felmondási védelembe ütköző vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértő megszüntetésnél. A helyreállítás tehát kivételes, nem minden jogellenes felmondásnál nyitva álló út.
Az egyenlő bánásmód megsértése miatti munkaügyi perben a munkavállalónak a hátrányt és a védett tulajdonságát kell valószínűsítenie, ezt követően a bizonyítás a munkáltatót terheli.[3][4]
A kártérítés és a végkielégítés két külön tétel
A végkielégítés önálló jogcím, saját feltételekkel: a mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint emelkedik, három év után egyhavitól huszonöt év után hathavi távolléti díjig. Végkielégítés a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is szóba jön, nem csak felmondásnál.
Az elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés ehhez képest külön tétel, saját, tizenkét havi távolléti díjban meghatározott felső határral. A két jogcím feltételei — a jogosultsági időtartam és a megszüntetés módja — nem esnek egybe, és az egyik összege nem számítható be a másikba.[5][6][1]
A munkáltatói felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, és vita esetén az indok valóságát a munkáltatónak kell bizonyítania. A per így nem azzal indul, hogy a munkavállalónak kellene a felmondás megalapozatlanságát igazolnia.[7]
Releváns határidők
keresetlevél előterjesztése a felmondás közlésétől[2]
Jellemzően ez a határidő irányadó; a közlés napját ügyvéddel ellenőriztesd, mert ettől számít a 30 nap.
Költségek
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés felső határa[1] | legfeljebb 12 havi távolléti díj | Felső határ; a ténylegesen megítélt összeget a bíróság állapítja meg. |
| Végkielégítés a munkaviszony hossza szerint[5] | 1–6 havi távolléti díj | Külön jogcím, saját feltételekkel: 3 év után 1 havi, 25 év után 6 havi távolléti díj. |
Mi szokott következni
- Számold ki a távolléti díjadat, mert az elmaradt jövedelem címén kérhető összeg ehhez igazodik, és tizenkét havi távolléti díjnál nem lehet több.[1]
- Nézd meg, hogy az eseted a munkaviszony helyreállítására okot adó, törvényben felsorolt esetek közé tartozik-e.[3]
- Ha a felmondás mögött védett tulajdonság miatti hátrány gyanúja áll, gyűjtsd össze azokat az iratokat, amelyek a hátrányt valószínűsítik.[4]
- Munkajogi ügyvéddel vedd át, milyen jogcímen és mekkora összegre indítható kereset, még a harmincnapos határidőn belül.
Gyakori kérdések
Van felső határa a jogellenes felmondás miatti kártérítésnek?
Igen. A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A határon belüli összeget a bíróság az ügy körülményei alapján állapítja meg.[1]
Visszakérhető-e az állás a pénz helyett?
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben kérheti, így felmondási védelembe ütköző vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértő megszüntetésnél. Minden más esetben a jogellenesség jogkövetkezménye nem a munkaviszony helyreállítása.[3]
Kinek kell bizonyítania, hogy a felmondás indoka valós volt?
A munkáltatói felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, és az indok valóságát vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania. Hátrányos megkülönböztetés esetén a munkavállalónak a hátrányt és a védett tulajdonságát kell valószínűsítenie, a bizonyítás ezután a munkáltatót terheli.[7][4]
A végkielégítés beleszámít a kártérítésbe?
A két tétel külön jogcím, és a feltételeik sem esnek egybe. A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint emelkedik, három év után egyhavitól huszonöt év után hathavi távolléti díjig, és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is szóba jön. Az elmaradt jövedelem címén járó kártérítésnek ettől független, tizenkét havi távolléti díjban meghatározott felső határa van.[5][6][1]
Forrás
- 2012. évi I. tv. (Mt.) 82. § (2) bekezdés NJT
A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 287. § (1) bekezdés NJT
A munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén a munkavállalónak a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell a keresetlevelet előterjesztenie.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 83. § (1) bekezdés NJT
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben — így felmondási védelembe ütköző vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértő megszüntetésnél — kérheti.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 19. § NJT
Az egyenlő bánásmód megsértése miatti munkaügyi perben a munkavállalónak a hátrányt és a védett tulajdonságát kell valószínűsítenie, ezt követően a munkáltatót terheli a bizonyítás.
Hatályos: 2004. 01. 27. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (3) bekezdés NJT
A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint emelkedik: legalább három év után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj összege.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (1) bekezdés NJT
Végkielégítés nemcsak munkáltatói felmondás esetén jár, hanem akkor is, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 64. § (2) bekezdés NJT
A munkáltatói felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, és az indok valóságát vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania.
Hatályos: 2012. 07. 01.