Jogellenes felmondás: mennyi idő van keresetet indítani?
A munkáltatói felmondás megtámadására nyitva álló idő rövidebb, mint a legtöbb munkajogi igényé: a közléstől számított 30 nap.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A munkáltatói felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell a keresetlevelet előterjeszteni. Ugyanez a határidő irányadó akkor is, ha a munkavállaló csak a felmondás indokolásának hiányára hivatkozik.[1][2]
Mitől indul a 30 napos határidő?
A határidő a felmondás közléséhez kötődik, nem a munkaviszony utolsó napjához. Ha a munkáltató felmondása felmondási idővel szűnteti meg a jogviszonyt, a 30 nap már a felmondási idő alatt telik, és a munkaviszony tényleges megszűnésekor jellemzően csak töredéke van hátra.
Ugyanez a 30 napos határidő vonatkozik arra az esetre is, amikor a munkavállaló a felmondás indokolásának hiányát kifogásolja. Külön, hosszabb idő erre az esetre sincs.[1][2]
A hároméves elévülés és a 30 nap nem ugyanaz
A munkajogi igény három év alatt évül el. Ebből könnyű arra következtetni, hogy a felmondás megtámadására is három év áll rendelkezésre — pedig nem: a felmondás bírósági megtámadására a közléstől számított 30 nap nyitva. A hosszabb elévülési idő a felmondás megtámadásán kívüli munkajogi igényekre irányadó.[3][1]
Mit lehet kérni, ha a felmondás jogellenes?
Elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ez felső határ, nem automatikusan járó összeg.
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben kérheti, így felmondási védelembe ütköző vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértő megszüntetésnél.[4][5]
A munkáltatói felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, és vita esetén az indok valóságát a munkáltatónak kell bizonyítania. A bizonyítási teher tehát nem a felmondott munkavállalón van.[6]
Releváns határidők
keresetlevél előterjesztése a felmondás közlésétől[1]
Jellemzően ez a határidő irányadó; a közlés pontos napját és a számítás kezdetét ügyvéddel ellenőriztesd.
hivatkozás a felmondás indokolásának hiányára[2]
Ugyanaz a határidő, szintén a felmondás közlésétől számítva.
a munkajogi igény általános elévülési ideje[3]
Ez az általános elévülés, nem a felmondás megtámadására nyitva álló idő.
Költségek
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés felső határa[4] | legfeljebb 12 havi távolléti díj | Felső határ, nem automatikusan megítélt összeg. |
Mi szokott következni
- Keresd meg a felmondólevélen a közlés napját: a keresetindításra nyitva álló 30 nap ettől a naptól számít.[1]
- Tedd félre a munkaszerződést, a felmondólevelet és a bérdokumentumokat, mert vita esetén az indok valóságát a munkáltatónak kell bizonyítania.[6]
- Döntsd el, hogy elmaradt jövedelem megtérítését kéred-e, vagy a munkaviszony helyreállítását, amely csak a törvényben felsorolt esetekben kérhető.[5]
- Munkajogban jártas ügyvéddel nézesd át a keresetlevelet még a 30 napos határidő lejárta előtt.
Gyakori kérdések
Mennyi idő van a munkáltatói felmondás bírósági megtámadására?
A munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén a munkavállalónak a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell a keresetlevelet előterjesztenie. Ugyanez a harmincnapos határidő irányadó akkor is, ha a munkavállaló a felmondás indokolásának hiányára hivatkozik.[1][2]
A hároméves elévülési idő nem hosszabbítja meg a 30 napot?
A munkajogi igény három év alatt évül el, a munkáltatói felmondás megtámadására azonban a közléstől számított harminc nap áll nyitva. A hároméves elévülés a felmondás megtámadásán kívüli munkajogi igényekre irányadó, nem a felmondás bírósági megtámadására.[3][1]
Mennyi kártérítés ítélhető meg elmaradt jövedelem címén?
A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ez felső határ: azt, hogy ebből mennyi ítélhető meg, a bíróság az ügy körülményei alapján állapítja meg.[4]
Kérhető-e a munkaviszony helyreállítása?
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben kérheti, így felmondási védelembe ütköző vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértő megszüntetésnél. Ez tehát nem minden jogellenes felmondásnál nyitva álló lehetőség.[5]
Forrás
- 2012. évi I. tv. (Mt.) 287. § (1) bekezdés NJT
A munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén a munkavállalónak a felmondás közlésétől számított harminc napon belül kell a keresetlevelet előterjesztenie.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 287. § (1) bekezdés NJT
A felmondás indokolásának hiányára a munkavállaló ugyancsak a felmondás közlésétől számított harminc napon belül előterjesztett keresetében hivatkozhat.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 286. § (1) bekezdés NJT
A munkajogi igény három év alatt évül el.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 82. § (2) bekezdés NJT
A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén elmaradt jövedelem címén megítélhető kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 83. § (1) bekezdés NJT
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak a törvényben felsorolt esetekben — így felmondási védelembe ütköző vagy az egyenlő bánásmód követelményét sértő megszüntetésnél — kérheti.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 64. § (2) bekezdés NJT
A munkáltatói felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, és az indok valóságát vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania.
Hatályos: 2012. 07. 01.