Mennyi végkielégítés jár felmondáskor?
A végkielégítés nem egyetlen szám: hat sávban emelkedik a munkaviszony hosszával, a nyugdíjkorhatár közelében pedig tovább nő.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint emelkedik: három év után 1 havi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj.[1]
A hat sáv — mennyi jár ténylegesen?
A hároméves munkaviszony csak a belépő: ott kezdődik a jogosultság egyhavi távolléti díjjal. Onnantól a mérték sávonként emelkedik — öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj összegére.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy tizenkét éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozó munkavállaló a tízéves sávba esik, tehát háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult — nem egyhavira.[1][2]
Nemcsak felmondásnál, és nem a megszűnés napján mérve
Végkielégítés nemcsak munkáltatói felmondás esetén jár, hanem akkor is, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg.
A jogosultságot a felmondás közlésének, jogutód nélküli megszűnésnél pedig a megszűnés időpontjában fennálló állapot alapján kell megítélni, nem a munkaviszony megszűnésének napja szerint. A felmondási idő alatt bekövetkező változás tehát nem írja felül a közléskor fennállt helyzetet.[3][4]
Két eset, amikor nem jár
Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Szintén nem jár, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Az egészségi okkal összefüggő képesség miatti felmondás nem tartozik ide, és a gyakorlatban ez a leggyakoribb vitapont.[5][6]
Védett kor: emelt mérték a nyugdíjkorhatár előtt
Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke a hároméves, a tízéves és a húszéves jogosultsági sávban egy-, két-, illetve háromhavi távolléti díj összegével emelkedik. A nyugdíjkorhatár közelsége tehát növeli a mértéket — a nyugdíjasnak minősülés viszont kizárja a jogosultságot; a kettő nem ugyanaz a helyzet.[7][5]
Munkáltatói felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő legalább felére a munkavégzés alól felmenteni. A felmentés idejére járó díjazás és a végkielégítés két külön juttatás: a felmentési idő díjazása nem lép a végkielégítés helyébe, és nem is csökkenti azt.[8][1]
Költségek
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Legalább 3 év munkaviszony[1] | 1 havi távolléti díj | Itt kezdődik a jogosultság. |
| Legalább 5 év munkaviszony[1] | 2 havi távolléti díj | — |
| Legalább 10 év munkaviszony[1] | 3 havi távolléti díj | Egy 12 éves munkaviszony ebbe a sávba esik. |
| Legalább 15 év munkaviszony[1] | 4 havi távolléti díj | — |
| Legalább 20 év munkaviszony[1] | 5 havi távolléti díj | — |
| Legalább 25 év munkaviszony[1] | 6 havi távolléti díj | A nyugdíjkorhatár előtti öt évben a 3, 10 és 20 éves sáv mértéke tovább emelkedik. |
Mi szokott következni
- Számold ki, hány éve állsz munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál, és keresd meg a hozzá tartozó sávot — a mérték három évtől huszonöt évig hat lépcsőben emelkedik.[1]
- Nézd meg, hogy a megszűnés munkáltatói felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével következett-e be, mert végkielégítés mindkét esetben szóba jön.[3]
- Írd fel a felmondás közlésének napját, mert a jogosultságot az akkor fennálló állapot alapján kell megítélni, nem a munkaviszony megszűnésének napján.[4]
- Olvasd el a felmondás indokolását: a magatartásodra vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességedre alapított indok kizárja a végkielégítést.[6]
- Ha öt éven belül vagy a rád irányadó öregségi nyugdíjkorhatártól, számolj az emelt mértékkel is, és a számítást munkajogi ügyvéddel ellenőriztesd.[7]
Gyakori kérdések
Mennyi végkielégítés jár 12 év munkaviszony után?
A tizenkét éves munkaviszony a tízéves sávba esik, ahol a végkielégítés mértéke háromhavi távolléti díj összege. A mérték a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint emelkedik: három év után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj.[1]
Csak felmondás esetén jár végkielégítés?
Nem. Végkielégítés nemcsak munkáltatói felmondás esetén jár, hanem akkor is, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A jogosultságot ilyenkor a megszűnés időpontjában fennálló állapot alapján kell megítélni.[3][4]
Mikor nem jár végkielégítés?
Nem jár annak a munkavállalónak, aki a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Szintén nem jár, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Az egészségi okkal összefüggő képesség miatti felmondás nem tartozik a kizáró okok közé.[5][6]
Több jár-e a nyugdíjkorhatár közelében?
Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke a hároméves, a tízéves és a húszéves jogosultsági sávban egy-, két-, illetve háromhavi távolléti díj összegével emelkedik. A nyugdíjasnak minősülés ezzel szemben kizárja a jogosultságot, tehát a két szabály külön helyzetre vonatkozik.[7][5]
A felmentési időre járó bér beleszámít a végkielégítésbe?
Nem. Munkáltatói felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő legalább felére a munkavégzés alól felmenteni, és erre az időre díjazás jár. A végkielégítés ettől elkülönülő juttatás, amelynek mértéke a munkaviszony hosszához igazodik.[8][1]
Forrás
- 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (3) bekezdés NJT
A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő szerint emelkedik: legalább három év után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi távolléti díj összege.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (1)–(3) bekezdés NJT
Legalább hároméves munkaviszony után közölt munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót egyhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (1) bekezdés NJT
Végkielégítés nemcsak munkáltatói felmondás esetén jár, hanem akkor is, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (2) bekezdés NJT
A végkielégítésre való jogosultságot a felmondás közlésének, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén pedig a megszűnés időpontjában fennálló állapot alapján kell megítélni, nem a munkaviszony megszűnésének napja szerint.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (5) bekezdés NJT
Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (5) bekezdés NJT
Nem jár végkielégítés, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 77. § (4) bekezdés NJT
Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke a hároméves, a tízéves és a húszéves jogosultsági sávban egy-, két-, illetve háromhavi távolléti díj összegével emelkedik.
Hatályos: 2012. 07. 01. - 2012. évi I. tv. (Mt.) 70. § (1) bekezdés NJT
Munkáltatói felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő legalább felére a munkavégzés alól felmenteni.
Hatályos: 2012. 07. 01.