Mennyi illetéket kell fizetni lakásvásárláskor?
A lakásvásárlás illetéke nem a szerződéses vételár automatikus százaléka: az adóhatóság a forgalmi értékből indul, és a sávos mentességek is ezt az alapot szűkítik.
A szöveget mesterséges intelligencia segítségével készítettük, közzététel előtt ember ellenőrizte.
A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke ingatlan vásárlásakor a forgalmi érték 4 százaléka. Az illeték alapja a forgalmi érték, amelyet az adóhatóság a szerződéses vételártól eltérően is megállapíthat. A vagyonszerzést a szerződés keltétől számított 30 napon belül be kell jelenteni.[1][2][3]
Az alap a forgalmi érték, nem feltétlenül a vételár
A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke, amelytől az állami adóhatóság a szerződésben feltüntetett vételártól eltérően is megállapíthatja. Ha a vételár a piaci érték alatt van, az illeték a magasabb forgalmi érték után is kiszabható.
Az általános mérték a forgalmi érték négy százaléka. Ez a kiindulópont; a mentességek és a lakáscsere-szabály ez alól adnak kivételt.[2][1]
Új lakás: tizenöt- és harmincmilliós sáv
Új lakás első vásárlója tizenötmillió forintot meg nem haladó forgalmi értéknél illetékmentes, tizenöt és harmincmillió forint közötti forgalmi érték esetén pedig csak a tizenötmillió forint feletti részre kell illetéket fizetnie. A sávok az illetéktörvény gyakran módosított részéhez tartoznak, ezért a hatályos értékhatárt a kiszabás előtt ellenőrizni kell.[4]
Lakáscsere: a különbözet az alap
Ha a vevő a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakását eladja, az illeték alapja a két lakás forgalmi értékének különbözete. A kedvezmény a gyakorlatban csak akkor érvényesül, ha az eladást a vevő az illetékkiszabás során bejelenti és igazolja.[5]
Bejelentés és a fizetési meghagyás
Az illetékkiszabásra irányuló vagyonszerzést a szerződés keltétől számított harminc napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. Ingatlan esetén a bejelentést az ingatlanügyi hatóság továbbítja.
Az illetéket az állami adóhatóság fizetési meghagyással szabja ki, amely ellen a közléstől számított határidőn belül fellebbezésnek van helye. A forgalmi érték vitatása ebben a fellebbezésben érvényesíthető.[3][6]
Az adóhatóság összehasonlító értékadatokra alapított megállapításával szemben a gyakorlatban szakvéleménnyel lehet eredményesen érvelni. A késedelmes bejelentés mulasztási bírságot vonhat maga után.[2][3]
Releváns határidők
Költségek
| Tétel | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke[1] | a forgalmi érték 4 százaléka | Kiindulópont; mentesség és lakáscsere ezt szűkítheti. |
| Új lakás illetékmentes sávja[4] | 15 000 000 Ft forgalmi értékig | 15 és 30 millió között csak a 15 millió feletti rész után jár illeték. |
Mi szokott következni
- Számolj a forgalmi érték 4 százalékával kiindulásként, ne a vételár automatikus százalékával, mert az adóhatóság a forgalmi értéket külön is megállapíthatja.[1]
- Ha új lakást veszel, nézd meg, a forgalmi érték a tizenöt- vagy a harmincmilliós sávba esik-e.[4]
- Ha egy éven belül másik lakást is eladsz, a különbözet lehet az illeték alapja — ezt a kiszabásnál be kell jelenteni.[5]
- A szerződés keltétől számított harminc napon belül a vagyonszerzést be kell jelenteni; a fizetési meghagyást ingatlanjogi ügyvéddel ellenőriztesd.[3]
Gyakori kérdések
Hány százalék az ingatlanvásárlási illeték?
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke ingatlan vásárlásakor a forgalmi érték négy százaléka. Az alap a forgalmi érték, nem automatikusan a szerződéses vételár: az állami adóhatóság a vételártól eltérően is megállapíthatja.[1][2]
Mikor mentes az új lakás az illeték alól?
Új lakás első vásárlója tizenötmillió forintot meg nem haladó forgalmi értéknél illetékmentes. Tizenöt és harmincmillió forint közötti forgalmi érték esetén csak a tizenötmillió forint feletti részre kell illetéket fizetni. A sávok gyakran módosulnak, ezért a hatályos értékhatárt a kiszabás előtt ellenőrizni kell.[4]
Csökkenti-e az illetéket, ha a régi lakásomat is eladom?
Ha a vevő a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakását eladja, az illeték alapja a két lakás forgalmi értékének különbözete. A kedvezményhez az eladást a kiszabás során be kell jelenteni és igazolni.[5]
Meddig kell bejelenteni a lakásvételt az adóhatóságnak?
Az illetékkiszabásra irányuló vagyonszerzést a szerződés keltétől számított harminc napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. Ingatlan esetén a bejelentést az ingatlanügyi hatóság továbbítja; a késedelem mulasztási bírságot vonhat maga után.[3]
Forrás
- 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 19. § (1) bekezdés NJT
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke ingatlan vásárlásakor a forgalmi érték négy százaléka.
Hatályos: 1990. 01. 01. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 70. § (1)–(2) bekezdés NJT
A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke, amelytől az állami adóhatóság a szerződésben feltüntetett vételártól eltérően is megállapíthatja.
Hatályos: 2013. 01. 01. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 91. § NJT
Az illetékkiszabásra irányuló vagyonszerzést a szerződés keltétől számított harminc napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.
Hatályos: 2013. 01. 01. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pont NJT
Új lakás első vásárlója tizenötmillió forintot meg nem haladó forgalmi értéknél illetékmentes, tizenöt és harmincmillió forint közötti forgalmi érték esetén pedig csak a tizenötmillió forint feletti részre kell illetéket fizetnie.
Hatályos: 2010. 01. 01. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 21. § (5) bekezdés NJT
Ha a vevő a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakását eladja, az illeték alapja a két lakás forgalmi értékének különbözete.
Hatályos: 2013. 01. 01. - 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 78. § NJT
Az illetéket az állami adóhatóság fizetési meghagyással szabja ki, amely ellen a közléstől számított határidőn belül fellebbezésnek van helye.
Hatályos: 2013. 01. 01.